Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kiszáradt meder

2015.08.05

Vetetlen ágyon megkopott emlékek,
mint sár húz le fájdalom a mélybe.
Képtelen kettőssége örömnek s bánatnak, 
furcsa játéka esetlen világnak.
Repül a szélben hajszálként gondolat,
mögöttem hagyom az elmúlt gondokat.
Félelem párolog a megtört lelkekben,
Hullnak az éveink, mint megfáradt levelek.
Szemünk kiszáradt mederként ásít,
hideg esőt sír a  meggyötört nyár is.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.