Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sorstarisznyám

2013.05.04

 

Cipelem sorsom, mint vándor a tarisznyát,
benne gyűjtök gyöngyöt és apró talizmánt,
szép-szavú bókokat, sértő bántásokat,
tücskök cirpelését, csalogány nótáját,
illatos virágot, gazból egy marékkal,
ürömből-örömből kijut egy karéjjal.

Álmomban kibontom életem batyuját,
mondanom kellene, elég mit szemem lát,
de oly kevésnek tűnik, mit adtak a nappalok,
hogy mire fényszemét az ég kinyitja,
sorsbatyum ijedten szögre akasztom,
s elfutok, mint akit az élet becsapott

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.