Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Emlékek karácsonya

2012.12.08

Az első karácsony, hogy csonka család áll a fa alatt, mit fa alatt, nem is volt kedvünk, lelkierőnk fát venni, egy kis 15 centis műanyag fa árválkodik a szobában.
A Mennyből az angyalt lányommal ketten énekeljük, és adjuk át egymásnak szerény ajándékainkat.

Fájó szívvel emlékezem a régi , meghitt családi karácsonyokra.
Mikor még gyermek voltam, és csodaváró lélekkel készültem az ünnepekre. Hittem , hogy Jézuska hozza a szép nagy fenyőt és Szüleim angyalok segédletével díszítik fel csillogó - ragyogó karácsonyfává.
Megszólalt a kis harang és Apuka, Anyuka , Nagypapa valamint nagybácsik gyűrűjében szaladtam a szobába. Tágra nyílt szemmel gyönyörködtem a színes gömbökkel díszített fában és lestem mit rejtenek a szép csomagok.
Évekig a játékokon volt a fő hangsúly, melyekkel együtt játszott a család. Az évek szaladtak és játék helyet könyveket, lemezeket, kamasz lányoknak való szépítôszereket rejtettek a csomagok.
És eljött a karácsony, mikor a fa alatt két karikagyűrű fénylett, és vele fénylett a mi szemünk jövendô férjemmel.

Következő években már kicsi lányka örömsikolya töltötte be a szobát. Barbi babák, legok és nagy közös játékok. Felnôtt a lányka is és megtörtek
Szüleim. Az utolsó karácsonyokon már ülve hallgatták az ünnepi énekeket. Fénytelen szemmel, csak kézzel tapogatták ki ajándékaikat.

Elkövetkező években hárman álltunk a fa alatt és Szüleimnek megfakult képei árválkodtak a fa tövében.


Tavaly férjem daganatos beteg lett. Menthetetlen - mondták az orvosok és mi lányommal megrendeztük a búcsú karácsonyt. Apró ajándékok nagyon sok szeretettel és az utolsó közös fényképek. A kétségbeesést tudatunk alá nyomtuk és próbáltuk élvezni és elraktározni az ünnep minden percét. Szép és fájdalmas búcsú volt.
Idén már férjem képe is a fa alá került és szívünket az emlékek melegítik , hogy meg ne fagyjon.

Az idei év az emlékek karácsonya lett.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.